Hétvégén kirándulni mentünk. Nem túl hosszúra, mert Anyáék tudják, hogy azt nem jól viselem. Apa mindig azt szokta mondani, hogy olyan helyre kell menni, amit nem lehet kocsival közvetlenül megközelíteni, hanem gyalogolni kell, mert az már egy szűrő. Nekem a szűrő az az, amit Anya használ a konyhában, amikor kész a tészta és leönti róla a vizet. Meg is kérdeztem Apát, hogy mire gondol pontosan. Elmagyarázta, hogy sokan csak akkor szeretnek a szabadba menni, ha alig kell gyalogolni, mi viszont direkt olyan helyekre szeretünk menni, ahova gyalogolni kell, így várhatóan nem találkozunk a kényelmes turistákkal, csak az igazi természetjárókkal és túrázókkal.

Tulajdonképpen szeretek túrázni, csak nehezen mozdulok ki otthonról, mert otthon biztonságban érzem magam, tudom, hogy sok váratlan dolog nem történhet velem, ezért nyugodtabb is vagyok. Ha viszont egyszer már elindultunk, akkor az erdőben is mindig jól érzem magam! Anya és Apa előre el szokta mondani, hogy hova megyünk, milyen hosszú lesz az út oda, és hány kilométert fogunk gyalogolni. Túrázás közben pedig nézhetem a térképet, amin azt is látom, hogy hol tartunk és mennyi van még hátra.

Nagyon szeretek ilyenkor beszélgetni Anyáékkal! Egy csomó érdekes dolgot kibeszélünk. Az erdőben nem vonja el a figyelmemet semmi, még a madár hangokra is fel szoktam figyelni, meg kiszúrom a szép virágokat az út szélén. Időnként Anya lefotózza ezeket, aztán otthon megnézzük, hogy melyik milyen virág.

Elkezdtük a Kéktúrát is, ami egy szakaszokra bontott hosszú túra keresztül Magyarországon. Azt szeretem benne a legjobban, hogy egy füzetbe lehet gyűjteni a pecséteket onnan, ahol már jártunk. Nagyon szeretek gyűjtögetni! Van egy kincskeresős játék is, aminek geocaching a neve, és az a lényege, hogy a szép kirándulóhelyek közelében el vannak rejtve pici ládák, amiket meg lehet keresni. A legtöbb ilyen ládában nemcsak a megtalálást igazoló jelszó van, hanem apró játékok is, amikből lehet választani, ha viszel cserébe másikat. Én mindig viszek magammal csere játékot, és izgatottan várom, hogy mit találunk majd!

A túrázásban azt is szeretem, hogy menet közben bőven van idő elmesélni a többieknek, hogy mi volt a legutóbbi Lego City kalandok részben, amit láttam, vagy mik a legújabb vágyaim a Lego katalógusból, és hogy melyik csomagban milyen minifigurák vannak. A Legos videojátékban végrehajtott küldetésekről is szívesen beszámolnék, de ezekre Anya nem mindig kíváncsi, ő nem szereti a videojátékokat.

Imádom a Legot! Ha rajtam múlna, egész nap tudnám nézegetni a katalógust és a Youtube videókat, amik bemutatják egy-egy szett összerakását. Tele van a polcom játékokkal, de semmi más nem érdekel igazán, csak a Lego: ezzel játszom, ezt nézem a TV-ben, Lego-s videojátékkal töltöm a gépezésre engedélyezett időmet, és magamtól szívem szerint csak erről beszélek. Ugyanazokat megnézem újra meg újra, többször is, akár közvetlenül egymás után. Mondtam már, hogy szeretem a jól bevált dolgokat, és ez alól nincs kivétel!